Szerda este, keep smiling, a Bartókra
tekeredem. Hangkonzerv. A szerkesztő Lantos Erzsébet ma lopja magát
végképp a szívembe - Klaus Nomit nyomat.
Bár valójában már az első résznél
vevő voltam rá, akkor ex-kedvenc vajdasági költőm, Domonkos István énekelte
kupléját. Utóbb kiderült, Lantos Erzsébet a költészetet nem műnemként,
hanem jelzőként kezeli, még ha az alcímben elébiggyeszt is egy másik jelzőt:
"alternatív". Ez persze cseppet sem baj, sőt, épp így keveredhetett mára
ide szegény Nomi. Sarkítva: költészet az, ami költői - légyen akár opera,
rock vagy performance a neve.
A "nagyvonalú" szerkesztés mellesleg
egyáltalán nem esetleges; átgondoltsága szembetűnő a kísérleti költészet
feltérképezésében. - A magyar nyelv határainkon túli területeire is rálát:
Ladik Katalin (Újvidék) és Juhász R. József (Érsekújvár) műveinek bemutatása
után biztonsággal fogadható, hogy a hollandiai, párizsi stb. magyar költészet
is sorra kerül.
Lantos Erzsébet (s a Bartók) vállalkozása
a rádió többnyire dögporos irodalmi műsorai közül feltétlen kirí, másfelől
nem hagyománytalan. Ahhoz a lánchoz illeszkedik, melynek első darabja
talán az Almássy téri INTERMÁMOR '88 hangköltészeti fesztivál volt, amihez
utóbb az érsekújvári fesztivál, illetve néhány kazetta (Szkárosi + Konnektor
RT., Anyácska Ezüst Hang, Solidart Minifest) kapcsolódott.
Hogy a "kiszázalékolt" rádióhallgatók
milyen intenzitással fordulnak az efféle produkciók felé, az végül kérdés
szokott lenni - rosszindulatú, buta és kulturálatlan. Az is megesik...
de hagyjuk ezt. Játsszuk inkább azt, hogy ez egy más rádió, más világ.
És akkor az lehet csak az egyedüli kérdés: kik következnek Nomi után?
Marton László Távolodó
Hangkonzerv
Újvidéki Rádió, Magyar Rádió (Bartók) - 1990
Lantos Erzsébet alternatív költészeti sorozata (20 perc/adás)
