A PEDAGÓGUSKÉPZÉS FORMÁI

ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSE
Az 1945-1948 között kiépült általános iskola pedagógusainak - alsó tagozatos tanítók és felső tagozatos tanárok - képzése céljából szervezték meg a nevelőképző főiskolát. E három évfolyamos intézményben érettségizett fiatalok kezdhették meg, tanulmányaikat. Működésük 1947 őszén kezdődött.
1949. augusztus 9. én kelt VKM. rendelet szerint az intézmény új neve: pedagógiai főiskola s funkciója az általános iskola felső tagozatos tanárainak képzése (az alsó tagozatos tanítók képzése megszűnt).
Az 1950-ben kiadott, "a pedagógiai főiskolákról" szóló 21. számú törvényerejű rendelet az intézményt két évfolyamossá tette; teljes munkaidővel kitöltött külső iskolánál teljesített gyakorlóévvel. Ennek végén kellett a képesítő vizsgát letennie a növendékeknek.
A pedagógiai főiskola 1954 őszétől újra három évfolyamos lett. A főiskola keretei között kezdettől kétszakos időnként háromszakos - tanárképzés folyt.
1959-ben az intézmény új neve tanárképző főiskola, s a tanulmányi időt négy évfolyamra emelték fel.


I. RÉSZ
TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS
RETORIKAI ÁTTEKINTÉS
- MEGHATÁROZÁSA
- TÁRGYA, FAJTÁI, ALKALMAZHATÓSÁG
FELSŐOKTATÁS
- AKADÉMIA
- FŐISKOLA
- EGYETEM
PEDAGÓGUSKÉPZÉS
- TANÍTÓK KÉPZÉSE
- ÓVÓPEDAGÓGUSOK KÉPZÉSE
- ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSE
SZAKIRODALOM ÉS FORRÁSJEGYZÉK
SZEMELVÉNYEK