A beszédhez való viszony alakulása a magyar felsőoktatásban

Neveléstörténeti tanulmány

I. RÉSZ
A HAZAI FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYES FORMÁINAK ÁTTEKINTÉSE,
A PEDAGÓGUS PÁLYÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉS ALSÓBB SZINTJEI


II. RÉSZ
AZ EGYETEMI SZINTŰ TANÁRKÉPZÉS


III. RÉSZ
A FELSŐOKTATÁSBAN TANÍTÓ TANÁROK BESZÉDHEZ VALÓ VISZONYÁNAK VIZSGÁLATA

---

I. RÉSZ
FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYES FORMÁINAK ÁTTEKINTÉSE,
A PEDAGÓGUS PÁLYÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉS

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS
RETORIKAI ÁTTEKINTÉS
- MEGHATÁROZÁSA
- TÁRGYA, FAJTÁI, ALKALMAZHATÓSÁG
FELSŐOKTATÁS
- AKADÉMIA
- FŐISKOLA
- EGYETEM
PEDAGÓGUSKÉPZÉS
- TANÍTÓK KÉPZÉSE
- ÓVÓPEDAGÓGUSOK KÉPZÉSE
- ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSE
SZAKIRODALOM ÉS FORRÁSJEGYZÉK
SZEMELVÉNYEK


BEVEZETÉS
A tanítás ősi mesterségét tanulmányozva, az emberi szó erejét mindig, mint a tudás átörökítésének legfőbb hordozóját találtam.
A 17. századig általánosan elfogadott nézet volt, hogy aki alaposan elsajátít egy ismeretet, az ugyanazt tanítani is tudja. Így hát különleges hangsúlyt fektettek az ismeretközlés hordozójára; a gondolat ősi hangszerének megszólaltatására, a beszédre.
Az összes tudományt a retorikán keresztül, a retorika részeként élték meg.
A tanítás elválaszthatatlan egységbe forrt a szóval. Az élőszó ereje, hatása, túl élte a könyvnyomtatást, a technika mindennemű térhódítását.
Bár a jezsuiták óta tudjuk hogy; akkor járunk el helyesen, ha tanárainkat a tevékenységük gyakorlására, a tanításra, alaposan felkészítjük, mégis hiányzik felsőoktatásunkból a beszéd művelésére való felkészítés. A pedagógusképzés alsóbb szintjein (tanító, óvópedagógus, általános iskolai tanár) még fellelhető, de a tanárképzés egyetemi szintjén már nem található.
Hová tűnt a beszéd mesterségére való okítás a magyar felsőoktatásból?
Azon tűnődöm, honnét jön majd a tudás, a gyakorlat, a készség mikor kiállunk és "jó szóval" próbálunk oktatni előadásainkban, magyarázatainkkal? Jelenleg még oknyomozó munkám elején járok, így a kérdés megválaszolására nem vállalkozhatok
Jelen tanulmányommal áttekintést kívánok adni:
" a retorika meghatározásairól, alkalmazhatóságának területeiről,
" a hazai felsőoktatás intézményes formáinak alakulásáról, azokra a képzési formákra fókuszálva, melyek felsőfokon képesítenek a pedagógus pálya gyakorlására.
A teljes kutatási anyag feldolgozására szakdolgozat formájában kerül sor. Bízom benne, hogy a munka végére a választ is megtalálhatjuk a fenti kérdésre.
A szakirodalom illetve a források tanulmányozásánál, igyekeztem a nyelvhez, a beszédhez való viszonyra irányítani a figyelmemet, amiből fésületlen formában, külön kommentár nélküli ízelítőt állítottam össze és a szemelvénygyűjteményi részben nyújtom át a tisztelt olvasónak.