SZKÁROSI ENDRE

Szkárosi Endre költő, irodalomtörténész, tanár, a kortárs magyar avantgárd irodalom egyik kulcsszereplője, a hetvenes évek elején experimentális színházi munkával kezdi pályáját, kritikai és szépírásokat publikál. A nyolcvanas években mélyülnek el költői-művészi kutatásai: hangköltészeti és zenei alkotásokat, valamint költői installációkat és vizuális költészeti munkákat készít, videó-műveket és performanszokat mutat be. Zenekarokat, irodalom- és művészetközi kiadványokat, fórumokat, csoportokat, együttműködéseket szervez és vesz bennük részt, alakítja az avantgárd kultúra hazai és nemzetközi kapcsolatait. Kutatómunkájával, tudományos publikációival hozzájárul a korszak és az intermediális kultúra kritikai feldolgozásához. Egy másik ember című "eszmélkedéstörténeti emlékirata" a kortárs magyar avantgárd szcéna alakulásának kiemelkedően fontos személyes, mégis forrásértékű dokumentuma.

Könyvek:
Ismeretlen monológok (versek), Szépirodalmi,1981
Szellőző Művek (költészetművészeti könyvmunka Galántai Györggyel). JAK-Magvető, 1990
Mi az, hogy avantgárd - Írások az avantgárd hagyománytörténetéből, Magyar Műhely Kiadó, 2006
Merülő Monró (költészetművészeti könyvmunka). Magyar Műhely Kiadó, 2007

Hanghordozók
Rózmari (a Konnektorral), Budapest, 1990
Tűzfal (a Konnektorral), Bahia, Budapest, 1993
Kaddish (a Towering Inferno-val), Island Records, London, 1995
Spiritus Noister (Kovács-Sőrés-Szkárosi), Budapest, 1994
Nemzeti zajzárványok (a Spiritus Noister-ral), Bahia, Budapest, 1996
szkárosicon (vol. 1, Bird Machine), Budapest, Bahia, 2002
Szkárosi & Konnektor & Bernáthy, A38, 2004

Performanszok: Amszterdamtól Zágrábig

A képviselt műfaj rövid leírása:
Egyrészről adva van az írott vers annak hangi korpuszával együtt. Másrészről a zenei kreativitás és hagyomány is sokszor, sokáig és sokféle módon kapcsolódott össze a költészet kutatásaival. Ez tette lehetővé olyan zenei-költészeti formák konszolidálódását, ahol a zene és a beszéd, ének elválaszthatatlan egymástól (dalkultúra, opera, musical, modern műfajok), s a huszadik században - különösen a rádió mint irodalmi közlési eszköz, valamint a hangfelvétel és a hanghordozók fejlődésének elterjedésével folyamatossá vált a tiszta hangköltészet jelenléte a kortárs irodalmi-művészeti kultúrában.

A színházi előadás vázlata, időkerete: 30'
A hallgatóság bevezetést nyer a - klasszikus és modern - magyar költészet félig-meddig ismeretlen hangvilágába, versek és hangversművek bemutatásával, szükség szerinti, rövid kommentálásával, Janus Pannoniustól és Balassi Bálinttól Vörösmarty Mihályon és Petőfi Sándoron át Ady Endréig és tovább.

A műhelymunka vázlata, időkerete:
Első foglalkozás (a színházi előadás előtt): Néhány vers közös elolvasása, értelmezése, történeti és gondolati kontextusával együtt. Ugyanezen versek formai aspektusainak tanulmányozása, hangi paramétereinek és jellemzőinek azonosítása. A hallgatók kedvenc verseiket hozhatják magukkal, amelyeket a közösség előtt és segítségével szintén elemzünk. A bátrabbak megpróbálkozhatnak előadásukkal is.

Második foglalkozás (a színházi előadás után): Itt a kreativitás kerül előtérbe. A hallgatók saját verseiket (ha van nekik, hozzák magukkal), és részben előadják azokat, részben pedig tanulmányozás tárgyává teszik. Az előadások és elemzések után részben újra elmondhatja, immár az új tapasztalatok fényében. A foglalkozás végén megpróbálkozunk a közös hangi alkotással: a szólók után duókban, triókban állnak össze a résztvevők egy-egy vers vagy hangi alkotás előadására, majd pedig mindenképpen egy gyorsan felvázol kórusművel fejezzük be a közös munkát.