Lantos Erzsébet a beszédhez való viszonyt egy átfogó kutatási anyag első állomásaként, a pedagógia szemszögéből, a magyar felsőoktatás területén vizsgálja. A könyv anyagán tükröződik, hogy a szerző a bemutatott téma elkötelezett, lelkes képviselője.

A könyv logikus felépítésű, szerkezete világos, fejezetei arányosak. A nyelvi megfo­galmazások helyesek, a szakirodalmi hivatkozások pontosak, a táblázatok és ábrák igényesen szerkesztettek. Elemzései precízek, logikusan felépítettek.

A szerző a könyv első fejezetében széleskörű szakirodalmi tájékozottságról tesz bi­zonyságot. A jól szelektált és strukturált elméleti háttér (a magyar felsőoktatás és pedagógusképzés, a pedagóguskutatás és beszédkutatás felvázolása, a tapasztalatok és eredmények kivonatolása) megfelelő előkészítését adja annak az empirikus vizsgálatnak, amely 143 oktatóra és 37 hallgatóra kiterjedő kérdőíves vizsgálatot mutat be.

A kutatási anyag orientációt ad az oktató munkában megjelenő beszéd minőségére, a használatával kapcsolatos elvárásokra vonatkozóan. Segít a problematikus területek azonosításában. Tükrében kirajzolódik napjaink felsőoktatásában jellemzően jelenlévő beszédviszonyulás.

Az értékes kutatási anyag Lantos Erzsébet témában végzett alapos, igényes munkáját tükrözi, hiánypótló a magyar felsőoktatásban.