Mi a szép beszéd titka



Hamary Dénes:

Mi a szép beszéd titka?




Csak írott emlékeink lehetnek arról, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legismertebb alakjai hogyan szónokoltak.(Kossuth Lajos hangját 1890-ből már megőrizte a viaszhenger). Vajon a szavak tartalma volt a lényeges, vagy a beszédre is ügyeltek? És ma?

Aki a szép beszédre ügyel, aki tanítja a szép, helyes beszédet, nyilván arra gondol a szónoklatok kapcsán, mennyire tudják a szónokok buzdító gondolataikat helyes magyarsággal előadni. Lantos Erzsébet beszédtanárral, a HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely vezetőjével beszélgettünk. - Véleménye szerint mi szükséges egy jó szónoklathoz?

- Van, aki azt mondja, akkor jó egy szónoklat, ha ékesen szól, művészi, veretes. A másik retorikai iskola esküszik arra, hogy a szónoknak az igazat kell mondania. Akkor teljesíti feladatát a célnak megfelelően, ha mondatai hitelesek. Ebből egyenesen következik, hogy kell lennie egy ideának. Ha már hivatkozunk Petőfire, Kossuthra, nekik bizony volt ideájuk, amit nem csak közvetítettek, hanem képviselték is. Ehhez a szép beszéd csak egyfajta technikai segédlet, bár én esküszöm a technika mindenhatóságára, hiszen beszédtechnika tanár vagyok. Ha van egy nemes szándék, ami főleg a közt szolgálja, akkor nagyon hasznos, ha van mögötte technikai tudás is, hogy képesek legyünk kibontani elképzelésünket. De a szív, a lélek a jó szónoklathoz elengedhetetlen - summázza a beszédtanár a választ.

- A mai politikusok gyakran kapnak lehetőséget arra, hogy tömegekhez szóljanak.

Megnyilvánulásaikat - akár a beszédtechnikát, akár a szavak tartalmát nézzük - szakmai szemmel hogyan lehet értékelni?

- Ma is vannak politikusaink között, akik komolyan gondolják, amit mondanak, amit csinálnak. Abban azonban már nem vagyok olyan biztos, hogy mindig, minden helyzetben, akár önfeladás árán is vállalnák a közérdeket. Valami fajta ideájuk biztosan van és teszik is a dolgukat. Nem tudom, meddig mennének el a köz képviselete érdekében, az ő személyes életükből mit mernének feláldozni. Ez akkor derülne ki, amikor a szavak mezejéről a tettekére kellene lépni. Hozzá teszem, mai politikusaink inkább az előbbi téren állják meg a helyüket. Ezáltal devalválódnak a szavak. Sokszor elmondják, ízesen, nagyívűen gondolataikat, terveiket, de mikor meg kellene valósítaniuk, amiről beszéltek, a nagy ívek lekopnak, a szavak elvesztik erejüket, ezáltal a hitelüket is. Hiszek a szavak mindenhatóságában, de hogy a szó mindenható legyen, ahhoz ember kell, aki megtartja az ígéretét, s tetté tudja változtatni. Ez ma - enyhén fogalmazva - nem mindig sikerül.

- Ha a szép beszédnél tartunk, egy gyerek, amikor óvodába, iskolába kerül, már beszél. Fontos, hogy mit hoz otthonról?

- Sok esetben olyat várunk el a családtól, ami nem a mikroközösség feladata. A család azt tudja átörökíteni, amit látott, hallott, illetve naponta tapasztal. A kor, amiben élünk, sajnos a szellemi környezetszennyezés kora is. Ilyen körülmények között nem várhatjuk el a tiszta, esszenciális gondolatokat. Ezekből fakadnának a tiszta szándékú cselekedetek. Ha a társadalmi minta olyan, amilyen, akkor a mikrokörnyezetben ennek megfelelően fog leképeződni. A szülők legjobb tudásuk szerint teszik a dolgukat. Továbbadják, amit ők is kaptak. Elég, ha bekapcsoljuk a rádiót, televíziót, máris kapunk egy mintát. Én azt mondom, a kissé szegényes minta is minta, tárházat épít. A baj ott kezdődik, ha csak ez a szegényes minta marad. A gyerekeknél maradva: társadalmi szinten valamiféle folyamat elindult, kommunikáció címszó alatt, de egy kicsit sántít. 2005-ben bevezették a beszédtechnikát a középiskolákban. Ennek örültem, ám bármilyen magyar szakos tanár taníthatja a tárgyat, ha elvégez egy gyorstalpalót. Nem ennyit ér ez a terület, hiszen az életünk egy meghatározó szegmenséről van szó! A beszédtechnika oktatását a versenyképesség fokozása érdekében vezették be. Azok a pedagógusok, akik maguk sem részesültek gyakorlati beszédoktatásban, honnét szerzik a gyakorlatot, a tudást? Mit adnak tovább? Tradicionális képzés szükséges, hogy ne csak "teremjenek" a beszédtanárok.

A beszédtanító műhely, ahol Lantos Erzsébet oktat, 1991-ben alakult, kezdetben színészek és a média frontemberei keresték fel. Elvétve mentek az üzleti és a politikai élet területéről. Mára az arány jelentősen megváltozott, a hallgatók túlnyomó része az üzleti élet területén tevékenykedik. A tanárnő elmondta, fő profiljuk a beszéd, mint munkaeszköz. Nem szép beszédet tanítanak, hanem a beszédnek azt az eszköztárát, amire a munka során szükség van. Örömmel tapasztalja, hogy napjainkban már szép számmal megjelentek képzésre a politikai élet szereplői is.



Forrás: HírExtra (2008. 03. 13)



Lantos Erzsébet


HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely logo
home more info

   

beszédtanár logó Google+ facebook logóretorika.hu kapcsolatfelvétel skypeeTwitter artList
© Lantos Erzsébet
HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!