HangÁr - Kísértet-csárdás

Immár második alkalommal örvendeztette meg játékával - s azt megelőzően klasszikus, sörosztással kísért közönségtoborozással - a kanizsai közönséget a HangÁr színiakadémia. A másodéves növendékek ezúttal Kompolthy Zsigmond Kísértet-csárdás című darabjának bemutatására vállalkoztak, amelyet rendkívül hálásan fogadott - a sajnos csak negyedházat megtöltő - közönség. E nyáresti, nem éppen könnyed, ám szórakoztató produkció a múlt század második felébe kalauzolta a tisztelt publikumot, egyszerű emberek és karikírozott népi írók közé, akik nem akarnak beletörődni abba, hogy a nemzet ünnepelt költője, Petőfi elesett a segesvári csatában. A darab leginkább reflektorfényben fürdő alakja a sírva vigadó költőt, Tarisznyai Jolán Tibort megszemélyesítő Kovács Zsolt volt, aki bravúrosan oldotta meg feladatát, még ha váratlan fejlemények is adódtak közben. Másik "főszereplőként" Németh Ferenc hegedűtanárt köszönthettük, aki prímásként vált aktív részesévé az előadásnak. Valóra váltva ezzel az akadémia azon ígéretét, hogy minél több helyi erőforrást igyekeznek majd kanizsai munkájuk során igénybevenni. Az oktatás városunkban szeptember 12-től - a beszédalkotó műhelyben ennél kicsit később - indul majd, ám mivel tehetséges emberből van még jó néhány e kishonban, az iskola szeptember 4-re pótfelvételit hirdet. Addig is azonban még számos alkalommal tapsolhatunk a HangÁr növendékeinek. Augusztus 4-én újabb bemutatót láthatunk tőlük - Schnitzler Körtáncát -, amelyet augusztus 5-én a Cabrio Klubban is játszanak. 6-7-én a Gulya Csárdában, 8-án a Zalakarosi Szabadtéri Színpadon, 9-én Letenyén, 10-én pedig a Horváth kertben láthatjuk őket. Ezen kívül terveznek még fellépést a Centrál Szállóban és a Hely Klubban, de ezek időpontja még nem rögzített. Szívesen állnának színpadra máshol is, ám ehhez elengedhetetlen szükség lenne néhány profi szervezőre, akik egyeztetnék a helyszíneket és időpontokat, hogy mind többen megismerjék Thália Kanizsán tanuló leendő papjait.

---

Három titokzatos figura toppan a színpadra. Elemózsiát raknak az asztalra butykost kerítenek és énekelnek. Ők a darab főszereplői. három magyar író, név szerint: Kukkoneki, Eskórossy, Tarisznyai. Leleplezni szándékozzák a csalókat, akik Petőfi Sándornak adják ki magukat. Közben múlatják az időt, és énekelnek, táncolnak. Nyílik a csárda kapuja, a három pityókos alak ijedten felkapja a fejét, és belép Ő maga, Petőfi Sándor. A színdarab ihletője Krúdy György: Ál -Petőfi c. regénye. Mint ahogy pár évvel ezelőtt Barguzinban keresték Petőfi földi maradványait, úgy keresték - Kutatták a XIX. sz.-ban is. Az egyszerű emberek nem akarták tudomásul venni, hogy Petőfii Segesvárnál meghalt. Kompolthy ennek a mulatságos tévhitnek szenteli színdarabját. Igazi nyári csemege a színházszerető, a nyelvi bravúrokat, a groteszk helyzeteket kedvelők számára. A darab, és az előadás a szórakozáson kívül remélhetőleg - provokál is... -

Szereposztás:
Tarisznyai Jolán Tibor - Kovács Zsolt
Kukkoneki András - Maró Gábor
Eskórossy Attila - Csontos Róbert
Porti Ferke - Csontos Róbert
Cselédlányka - Bölöni Réka / Kompár Valéria
Vándorlegény - Restyánszki László
Mariska néni - Lévay Adina / Bíró Erzsébet
Juliska - Szabó Zsóka
Zsuzsika - Bölöni Réka / Kompár Valéria
Tócsa néni - Pataky Klári

Rendezte: Salamon Suba László
Zene: Melis László
Díszlet és jelmez: Sárdi Zoltán
Tanárok: Csengery Adrienne, Lantos Erzsébet